Az orvosok és más egészségügyi szakemberek értelemszerűen nagyon nem szeretik az „öndiagnózist”. Rengeteg olyan cikket lehet olvasni a neten, hogy a gluténmentes diéta vagy a gabonaalapú ételek elkerülése csak egy újabb divatdiéta, és hogy csak orvosi ajánlásra kellene elhagyni a gabonákat. (Arról persze nem ír senki, hogy mi az a tápanyag, aminek valóban kiváló forrásai lennének a gabonák, és amiért csak szakember ajánlására szabadna száműzni a gabonákat az étrendünkből, de ezen most nagyvonalúan lépjünk túl…) Persze egyértelmű, hogy jó ha az embernek van egy pontos diagnózisa, vagy ha a saját tapasztalatainkból levont következtetéseket megerősíti egy orvos. Sokaknak pszichésen is segíteni tud egy szigorúbb diéta betartásában, ha egy szakember feketén-fehéren leírja, hogy szükséges a speciális étrend.
A gabonával kapcsolatos problémák esetén viszont a pontos diagnózis felállítása nem könnyű. Ennek az egyik oka az, hogy egyszerűen nem életszerű elvárni az emberektől hogy csak orvosi vagy dietetikai ajánlására próbáljanak ki egy diétát. Ha van egy sejtésem arról, hogy valamilyen élelmiszer nem tesz jót nekem, vagy van egy makacs tünetem ami érezhetően erősödik vagy csökken valamitől, akkor értelemszerűen ki fogom hagyni azt a gyanús élelmiszert az étrendemből, akárki akármit mond, vagy javasol. A legtöbb ember számára sokkal könnyebb néhány hétre elhagyni az étrendből bizonyos gabonaféléket és megtapasztalni hogy ez milyen előnyökkel jár, mint keresni egy jó orvost, attól időpontot kérni, várni és várni akár hónapokat a találkozásig, majd elmenni vizsgálatokra, esetleg átélni egy vékonybél tükrözést és biopsziát, stb. A kapott diagnózis pedig vagy egybecseng a tapasztalatunkkal, vagy nem. Akárhogy is van, ha jobban vagyunk egy diétától akkor azt folytatni fogjuk, akár megerősített ebben a szakember, akár nem.
A másik probléma, hogy ha valaki megtapasztalta kísérletezgetés és “öndiagnózis” alapján hogy neki a gluténtartalmú gabonáktól valamilyen tünete van (pl. migrénes fejfájás) és már kiiktatta az étrendjéből a glutént, attól még az orvosi diagnózis felállításához vissza kell vezetni az étrendjébe a tünetet okozó gabonát. Erre érthető módon a beteg valószínűleg nem lesz hajlandó, hiszen nem biztos hogy megér számára annyit az orvosi szakvélemény, amiért vállalná, hogy egy korábban nehezen elviselhető tünet újra jelentkezzen (pl migrénes fejfájásai legyenek), amíg visszaterheli a vizsgálathoz szükséges mértékben és ideig a problémás élelmiszereket.
De ezeknél sokkal nagyobb és konkrétabb gond az, hogy nagyon sok gabonával kapcsolatos probléma az általánosan elérhető diagnosztikai eljárásokkal egyszerűen nem mutatható ki.
A sztenderd szerológiai vizsgálatok (vérvizsgálatok) a gliadin egy típusára, az alfa gliadinra és a transzglutamináz enzim egy típusára a transzglutamináz-2 (tTG-2)-re irányulnak, mivel a cöliákia esetén ezek érintettek. Ennek ellenére tudjuk azt, hogy az emberek a gabona más komponenseire is mutathatnak immunreakciót, például a béta, a gamma és omega gliadinra, a gluteninre, a WGA-ra stb, ahogyan a transzglutamináz enzim más típusaira is, például a transzglutamináz 3-ra (ami leginkább a bőrben található) vagy a transzglutamináz-6-ra (ami leginkább az agyban található). Tehát ha valaki nem az alfa gliadinra és nem a transzglutamináz-2-re mutat reakciót, hanem más fehérjére vagy másik típusú transzglutaminázra, akkor a hagyományos vizsgálatok negatív eredményt fognak hozni, hiába van a betegnek problémája a gabona fogyasztással. (Lásd itt és itt vagy akár itt, itt, itt)
Külföldön már könnyebben elérhetők olyan komplex szerológia vizsgálati panelek, amik a gabonával összefüggésben jóval több antigént vizsgálnak, mint ami itthon elérhető. A cyrex array-3 vizsgálat például a következő elemekből áll:
- Wheat IgG
- Wheat IgA
- Wheat Germ Agglutinin IgG
- Wheat Germ Agglutinin IgA
- Native + Deamidated Alpha-Gliadin-33-mer IgG
- Native + Deamidated Alpha-Gliadin-33-mer IgA
- Alpha-Gliadin-17-mer IgG
- Alpha-Gliadin-17-mer IgA
- Gamma-Gliadin-15-mer IgG
- Gamma-Gliadin-15-mer IgA
- Omega-Gliadin-17-mer IgG
- Omega-Gliadin-17-mer IgA
- Glutenin-21-mer IgG
- Glutenin-21-mer IgA
- Gluteomorphin+Prodynorphin IgG
- Gluteomorphin+Prodynorphin IgA
- Gliadin-Transglutaminase Complex IgG
- Gliadin-Transglutaminase Complex IgA
- Transglutaminase-2 IgG
- Transglutaminase-2 IgA
- Transglutaminase-3 IgG
- Transglutaminase-3 IgA
- Transglutaminase-6 IgG
- Transglutaminase-6 IgA (forrás itt)
Ahol ilyen és ehhez hasonló vizsgálatok állnak az orvosok rendelkezésére, ott a szakemberek gyakran találkoznak olyan betegekkel, akiknél a hagyományos cöliákia vizsgálatok semmiféle problémát nem jeleztek volna, a komplex panel alapján viszont kimutatható, hogy reakciót vált ki például a glutenin (ami a gliadin mellett a másik fő fehérje a búzában), vagy ha mondjuk a transzglutamináz 3 és 6 ellen termel a szervezet antitesteket. Óriási gondokat tud okozni hosszútávon, ha ezek rejtve maradnak, és az orvos nem javasol diétás étrendet, mert a kezében lévő hagyományos vizsgálati eredményekkel egyszerűen nem mutatható ki semmiféle pozitív eredmény.
Mit lehet akkor tenni? Ameddig az ilyen komplex szerológiai vizsgálatok nem elérhetők Magyarországon, addig az eliminációs próba marad a legjobb módszer annak kiderítésére hogy okoz-e problémát valamelyik gabona alkotó. Ennek legjobb módja, ha szigorúan kiiktatjuk a gluténtartalmú vagy más gyanús gabonákat minimum 60, de inkább 90 napra az étrendünkből, majd a visszaterheléssel megfigyeljük hogy milyen tüneteket érzünk magunkon.
Egyre gyakrabban végeznek a gluténérzékenység kapcsán HLA-DQ2 és DQ8 vizsgálatot a genetikai érintettség meghatározására. Ennek a vizsgálatnak a pozitív eredményét viszont önmagában nem fogadja el a szakma, orvosi értelemben tehát hiába mutatható ki a genetikai érintettség ha nincsenek pozitív laboreredmények. Önmagában tehát egy pozitív genetikai tesztre még nem fog a szakember gluténmentes étrendet javasolni. Én ennek ellenére azt gondolom, hogy mivel a gluténmentes étrend semmiképpen sem árthat, sőt a gabonák helyett tápanyagdús ételek fogyasztásával csak egészségesebbé válik az étrend, ezért preventív céllal is érdemes a cöliákiára jellemző géneket hordozó embereknél bevezetni. Akkor is, ha nincs pozitív szerológiai lelet. Vagy legalább megfigyelni, hogy néhány hónapos diéta után hogyan érezzük magunkat.
A gabonával kapcsolatos többi poszt:
A gabonáról I. – Néhány alapvetés
A gabonáról II. – Mindennapi kenyerünk akkor és most, azaz hogy nőtt a búza ekkora problémává
A gabonáról III. – A glutén és a gluténmentes étrend
A gabonáról IV. – A gabonafogyasztással összefüggő egészségügyi problémák: a búzaallergia, cöliákia és az NCGS
A gabonáról V. – A gabona fogyasztásával kapcsolatos problémák orvosi diagnosztikája
A gabonáról VI. – A teljes kiőrlésű
You must be logged in to post a comment.