Mi a bajom a hagyományos iskolarendszerrel

Sokakkal, sokat szoktam beszélgetni az oktatásról, az oktatási rendszerrel kapcsolatos kritikáimról, és arról, hogy mit tartanék gyerek (és család!) központú, élhető, átgondolt iskolarendszernek, hatékony, inspiráló, modern, 21.századi tanulási környeztetnek. Nagyon kevés az olyan szülő, aki szerint most minden jó úgy, ahogy van, de azért legtöbbet a „végül is nincs nagy baj, az én gyerekem is elvan …

Tovább

Miért csináljuk

Időről időre felmerül néhány emberben, hogy miért is tartjuk fenn ezt a kis veteményest, bennem meg időről időre az, hogy akinek van bármekkora kertje, az miért nem csinál legalább egy pár magaságyást. Racionális szemmel persze teljesen érthető minden kérdés: Miért éri meg? Hiszen nem termelünk meg közel se mindent, ami kibújik a földből, az se …

Tovább

Tavasz 2021

Bár az időjárás néha igencsak szélsőségesen viselkedik, egyre határozottabban tavasz van. Nálunk legalábbis egészen biztosan. Nyílnak a tavaszi virágok, bújnak ki a szabad földbe vetett magocskák. De az idei tavasz legnagyobb slágere a nyuszi, pontosabban a február végén született nyuszibabák. És van egy másik készülődő kicsi élet is, bár ő csak nyáron fog kibújni. Covid …

Tovább

Kreatív oldalam

Finoman szólva sem vagyok egy képzőművész vagy iparművész típus, de időnként szívesen alkotok és kreatívkodok. Az elmúlt 1-2 évben is készítettem ezt-azt, leginkább persze a gyerekek kedvéért. Ezekből munkákból mutatnék be néhányat, egész egyszerűen azért, mert egyik-másik produktumra igencsak büszke vagyok. 🙂 Amikor felújítottuk a gyerekszobát, mindenképp szerettem volna a lányoknak egy olvasókuckót. Végül egy …

Tovább

Csontleves

Nem egyszer megkérdezték már tőlünk, hogy hogy készítjük a csontlevest. Hát így. Előveszek egy nagy lábost. Megtöltöm vízzel, és beleteszek egy kanálka ecetet, mert az ecettől jobban kioldódik a csontból minden, aminek ki kell oldódni. Ilyenkor mehet bele só, bors is, ízlés szerint. Beleteszem a csontot: csirkeaprólékot vagy marhalábszárcsontot. A csirkeaprólékot úgy szoktuk venni, hogy …

Tovább

Egyik kedvenc vacsoránk

Elhelyezzük, megsózzuk. Megsütjük. Kiütögetjük… … és kész is van. Persze ennyi zsírhoz valami házi készítésű kenyér is dukál. Azaz, ez a ritka kenyérevős napjaink egyike… Van, hogy hosszában vágott verzióhoz jutunk, de a forma igazából mindegy is. Nyami!! Ti is szoktatok velőscsontot enni?

Idei eredmények

Az idei év tanulsága, hogy ahol nincs elég nap, ott nem fognak a napfényt kedvelő növények rendesen teremni… Döbbenet. Így például a paprika, ami sajnos árnyékba került, néhány darabtól eltekintve nem igazán termett. Az emeltágyások viszont szépen működtek, lett rengeteg (és többféle) salátánk, retkünk, céklánk, répánk és krumplink. Fantasztikus érzés volt a nyár közepén, hogy …

Tovább

Tavaszi fáradtság

Mikor eljött a várva várt tavasz, neki is álltunk a veteményesnek annak rendje és módja szerint. Palántáztunk is egy keveset. Kicsit átalakítottuk az elmúlt évek ágyásrendjét a kert végében, és a kertből új területeket is befogtunk a zöldségtermesztésre. Március-április táján elvetettük azt, amit ilyenkor már lehet, és izgatottan vártuk, hogy mikor, mi bújik ki.  Hát …

Tovább

Miért nem fizetjük be Flórát a menzára?

Sokszor kiül a döbbenet vagy a szánalom az emberek arcára, amikor megtudják, hogy Flórát nem fizetjük be menzára, hanem mi csomagoljuk neki a kaját minden nap. „Atyaég, miért?” „Mekkora macera!” „Én erre sosem lennék képes!” és hasonló sóhajokat hallgatok szinte minden alkalommal. Hát akkor álljon itt röviden, hogy miért. Nem, elsősorban nem a glutén miatt.  …

Tovább