A tejtermékekről I. – Egyszerű kérdés, összetett válasz

A tejtermék fogyasztás kérdése rendkívül megosztja a táplálkozási szakembereket. A hagyományos dietetika szerint a tej nélkülözhetetlen eleme az egészséges táplálkozásnak, és legalább napi fél liter tej vagy abból készült tejtermék fogyasztása javasolt. Az alternatív táplálkozási irányzatok többsége viszont általában nem javasolja a tejtermékeket. 

Nagyon sokan vannak, akiknél emésztési problémákat vagy egyéb tüneteket okoznak bizonyos tejtermékek, ezért egyre többen iktatják ki az étrendjükből ezeket az élelmiszereket. Persze ahogyan a glutén elkerülését is sokan csak tömeghisztériának tartják, a tejtermékek elkerülésére is sokan csak egy újabb trendként tekintenek. 

Most akkor szabad vagy sem?

Tehát az egyik véglet szerint az egészséges étrendben nélkülözhetetlenek a tejtermékek, a másik oldal szerint viszont nem hogy fölöslegesek, hanem egyenesen károsak az egészségünkre nézve. Nagyon kényelmes lenne egyik vagy másik oldal mögé felsorakozni, de nem tudok. Azt gondolom, hogy vannak olyan tejtermékek, amelyek fogyasztása az arra nem érzékenyek számára kifejezetten előnyösek lehetnek, de összességében mindenképpen sokkal kisebb a jelentőségük az egészséges étrendben, mint ahogyan azt a hivatalos táplálkozási ajánlások hirdetik. Abban is biztos vagyok, hogy sokkal óvatosabban kellene bánnunk ezekkel az élelmiszerekkel, mert jóval több embernél okozhatnak egészségügyi problémákat, mint amennyire a hivatalos orvosi és dietetikai álláspontok alapján gondolnánk.

A tejfogyasztás minden ember számára hordoz némi kockázatot. Ne felejtsük el, hogy egy olyan élelmiszerről van szó amelynek minden összetevője azt a célt szolgálja, hogy egy emlős állat a saját kölykét minél gyorsabb és intenzívebb növekedésre tudja serkenteni. Nagyon sok embert érint a laktózintolerancia, amely éveken, évtizedeken keresztül tud kisebb-nagyobb emésztési panaszokat okozni, ha nem diagnosztizálják időben. Gyakori a tejfehérjékre való érzékenység, ami nem feltétlenül allergiás jellegű. A tejfogyasztás komoly szénhidrát terhelést is jelent, ami könnyen túlterhelheti a túlsúllyal küzdő, nyugati ember amúgy is igen problémás szénhidrát és inzulin háztartását. A tejben teljesen természetesen jelen vannak növekedési hormonok, amelyekkel kapcsolatban egyre több oldalról merül fel, hogy igenis hatással tudnak lenni a saját sejtjeinkre, szöveteinkre is. A tejnek magas az ösztrogén tartalma, ami feltételezések szerint sokak szervezetében befolyásolni tudja az amúgy is kibillent hormonháztartást. Természetesen ezek a problémák nem mindenkinél jelentkeznek, de fontos tisztában lenni azzal, hogy a tejtermék fogyasztásnak bárki számára lehetnek igen komoly negatív hatásai is.

A tejfogyasztással kapcsolatban tehát azért is nehéz általánosságban írni, mert rendkívül egyéni, hogy kinek milyen mennyiségben, milyen típusú tejterméket tolerál a szervezete. A könnyebben diagnosztizálható, egyértelmű emésztési vagy immunreakciókon túl sajnos léteznek a tejnek olyan egészségügyi hatásai is, melyek nem azonnal jelentkeznek, hanem évek, évtizedek alatt szinte észrevétlenül katalizálnak bizonyos egészségkárosító (pl.autoimmun) folyamatokat.

Mindemellett le kell szögezni, hogy a tejtermékekben valóban vannak hasznos vitaminok és ásványi anyagok (bár közel sem annyira nagy mennyiségben, mint ahogyan azt a reklámok alapján feltételeznénk), egészséges zsírok és egyéb tápanyagok. Különösen igaz ez a zsíros, fermentált, vagy hosszan érlelt termékekre. A fermentálás, vagy érlelés során az egészség szempontjából problémás anyagok mennyisége csökken, ráadásul a baktériumok munkájának köszönhetően növekszik bennük a mikrotápanyagok aránya, ezen kívül pre- és probiotikus élelmiszerek.

Minőségi és mennyiségi kérdések

Az is egy fontos szempont a tejtermék fogyasztással kapcsolatban, hogy a széles körben elérhető termékek vajon milyen minőségűek, és hogy egyáltalán mekkora jelentősége van annak, hogy milyen minőségű alapanyagokból, milyen feldolgozási eljárásokkal készülnek ezek az élelmiszerek. Azt láthatjuk, hogy az élelmiszerboltokban olcsón és könnyedén elérhető áruk nagy része borzasztóan feldolgozott és igen silány minőségű. Ilyen például a zsírszegény tej, zsírszegény, agyoncukrozott és adalékanyagokkal dúsított gyümölcsjoghurtok, pudingok, tejszeletek, Túró Rudik, vajkrémek, ömlesztett sajtok, reggeli italok (amelyekre már azt sem lehet ráírni hogy tej), ízesített tejek stb. 

Egyre több emberben merül fel kérdésként az is, hogy milyen körülmények között vannak tartva azok az állatok amelyeknek a tejét fogyasztjuk. Látott-e az a tehén valaha napot és friss füvet, vagy egy hangárban élt, elölről adagolták neki a takarmányt, hátulról lapátolták el az ürülékét vagy esetleg abban állt egész nap…)? Mivel és hogyan kezelik a teheneket (antibiotikumok, hormonok, egyéb hozamnövelő szerek)? Mivel etetik őket? Honnan származik a takarmány? 

És persze egyáltalán milyen gyakran fogyasszunk tejterméket? Jobb-e ha növényi tejeket választunk? Mi van ha nem jutok elegendő kalciumhoz?

Na, ezeket a témákat szeretném körbejárni ebben a sorozatban. A gabonás cikkekhez hasonlóan, most is lesznek szárazabb részek, mert a célom továbbra is az, hogy akit igazán érdekel a téma, az megfelelő információkhoz jusson. Egyszerű és gyors válaszok – ahogy a táplálkozással kapcsolatban már megszokhattuk – most sincsenek. Hát, ez van. Jó olvasást!

A sorozat részei:

A tejtermékekkel kapcsolatos többi poszt:

A tejtermékekről II. – Tejtermékfogyasztás akkor és most
A tejtermékekről III. – A tej és az erős csontok
A tejtermékekről IV. – A tejfogyasztással kapcsolatos egészségügyi problémák
A tejtermékekről V. – Mit és milyen gyakran fogyasszunk
A tejtermékekről VI. – A növényi tejek